A második kategória a listán: "2015-ben olvastam egy klasszikus romantikus könyvet".

Be kell valljam itt egy kicsit hezitáltam - ha valaki visszakeresi a korábban megírt posztomat az olvasási kihívásról, az láthatja, hogy eredetileg hova írtam be Johann Wolfgang von Goethe Az ifjú Werther szenvedései című művét - a 25. ponthoz, mint egy könyv, amit még az iskolában kellett volna olvasnom. Aztán elgondolkodtam, és körülbelül 10 másodperc alatt inkább beírtam ebbe a pontba. Hogy miért? Mert egyszerűen nem akartam több romantikus regényt olvasni, mert borzasztóan távol állnak tőlem.

A művet és szerzőjét remélhetőleg nem kell bemutatnom, érdemesebb talán rátérnem rögtön arra, hogy miért is nem szerettem annyira. Először középiskolában kellett volna olvasnom, de akkor abbahagytam, és ezért büntetést sem kaptam: amikor el kellett volna olvasni, annak rendje és módja szerint nekiestem - nagyon kevés kötelezőt hagytam ki (egészen az egyetemig, akkor jóformán lehetetlen volt mindent elolvasni) - de nem jutottam a végére. Sajnos aznap amikor befejeztem volna elég durva gyomorrontásom volt (talán a rózsaszín alagút fantázia nevű édesség miatt a suli büféjéből), ami ledöntött a lábamról. Amikor a tanárnőm megkérdezte hogy miért nem olvastam el (tudván hogy nem szokott elmaradásom lenni könyvek terén, sőt), akkor csak annyit mondtam (pontosan tudva hogy ez nonkonform válasz), hogy elhánytam magam tőle, szó szerint.

Szóval ismerkedésem Goethével és fiatalon megírt művével nem sikerült zökkenőmentesre. Nem tudom segít-e, de az ugyanazon nap vetített Mel Gibson filmet (Payback - Visszavágó) amit megpróbáltam végignézni betegen, a mai napig nem láttam végig :) .

Ezért írtam volna be első szándékból a 25-ös ponthoz a könyvet, de aztán győzött az akarat :"még egy ilyet ne!". Aztán az élet úgy hozta hogy mégis elolvastam nem is egy "romantikus" regényt a lista folyamán. De azokról majd később.

Másodjára már nem volt ilyen traumatikus végigrágni magam ezen az egyébként elég rövid művön, de mégsem tudom azt mondani hogy a benyomásaim a regényről sokat változtak volna. A legtöbb emberben megvan/megvolt a hajlam a romantikus szenvelgésre , és sokan igyekeznek feledni ezt a korszakot. Én nem vagyok az az ember aki ezeket az érzéseket szeretné újra és újra megélni.

Annak hogy nem lett a könyv jó barátom, lehet oka az is, hogy egyszerűen nem szeretek kínos dolgokat olvasni vagy látni. És ami ezzel a fiatalemberrel történik, az végtelenül kínos.

A harmadik dolog ami eszembe jutott, hogy nem eredeti nyelven olvastam most sem, mivel még nem érzem azt, hogy elég jó a németem hozzá. Talán akkor ha már érzem hogy mennyire jó a forma és a szöveg egysége egy könyvben, és megértem a mondatok nagy részét szótárazgatás nélkül - egy másik könyvet a listáról angolul kezdtem de magyarul fejeztem be, mivel annyi idegen szó volt benne, hogy az már az olvasásélmény rovására ment,  erről majd az adott könyvnél részletesebben is írok- akkor fogom élvezni a művet. Fogok még találkozni Goethével németül.

Goethétől a Faust számomra sokkal érdekesebb volt akárhányszor is olvastam. Persze el kell ismernem hogy a 'Werther is fontos mű, és még emlékszem hogy tárgyaltuk órákon/előadásokon, hogy milyen hatása volt a korabeli olvasókra/írókra, de a mai kor emberei talán már túl sokszor találkoznak azon toposzokkal, amik a regényben előkerülnek. Talán a forma is régimódi már, talán a mai olvasóban - főleg azok, akik gimiben kötelezőként kapják meg - csak egy gondolatot ébreszt (SPOILER! jelöld ki az üres mezőt hogy lásd a mű csattanóját - amit az új cím már lelő 50%-ban):

"Ennek a szerencsétlen Werthernek még az öngyilkosság sem sikerült rendesen..."

Tízes skálán 7 pontot adnék rá, mivel fontos mű, és mivel a világirodalom egyik legnagyobb alakjának tollából született bárkinek ajánlanám. Persze leginkább két fajta embernek: aki szereti megélni a nagy romantikus érzelmeket, illetve azoknak, akik készek valami olyasmit is elolvasni, ami nem feltétlenül fog tetszeni nekik, de azért mert helye van bármilyen olvasmánylistán (hú, ez elég sznob gondolat lett).

A következő könyvet dicsérni fogom, ígérem :)