Ha ilyen tempóban írom meg hogy miket olvastam 2015-ben, akkor akár 2025-re is kész lehetek! Komolyan nem gondoltam h 2017-ben fogok írni ezekről a könyvekről, annak is a második felében, mivel ennyire nem jó az emlékezetem. Sok könyvről csak homályos benyomásaim maradtak. Remélem ezek majd felszínre törnek amikor ezekről szólok, mert párat ezek közül újraolvasni egyáltalán nem szeretném.

"2015-ben olvastam egy könyvet, ami ebben az évben jelent meg"

Egyik azok közül aminél nem árt az emlékezetem felfrissítése az a Tolvajbecsület James S. A. Coreytól. Előrebocsátom, hogy amikor elkezdtem a listát teljesíteni egy dolog biztos volt, hogy egy Star Wars könyv lesz az utolsó, hisz 2015-ben jött a Force Awakens, felfokozott várakozás előzte meg, gondoltam hangulatba hozom magam. Azt azonban hogy melyik könyvet olvasom a lore-ból azt nem tudtam. Lehet jobban jártam volna ha olyasmit olvasok ami a filmhez kapcsolódik. Arra lehet emlékeznék. Bár a film meg nem lett olyan jó, mint sokan vártuk, szóval ki tudja...

Szóval Tolvajbecsület. A fülszöveg ennyi:

"Ha ​egy lázadó kémet kell kivonni a Birodalom szívéből, akkor Han Solo a legalkalmasabb a feladatra. Annak, aki be tudott törni egy birodalmi börtönbe és segített megsemmisíteni a Halálcsillagot, egy ilyen megbízatás nem jelenthet gondot.
Ám Han hiába találja meg az ügynököt, Scarlet Hark az ellenséges vonalak mögött akar maradni. Egy kalóz olyan lopott titkokat árul, amelyekért a Birodalom egész világokat pusztítana el, köztük azt a bolygót is, amelyen Leia a lázadók szimpatizánsaival tárgyal. Scarlet meg akarja találni a tolvajt, hogy megszerezze tőle a zsákmányt, és Hannak nem marad más választása, minthogy a kémnővel tart.
A zsúfolt városi utcáktól kezdve, a veszélyes őserdőn keresztül a csapdákkal teli idegen templomig Han, Leia, Csubakka és merész új társuk számtalan összecsapásba keveredik, miközben megbízhatatlan szövetségesek segítségével próbálják távol tartani a Birodalmat egy titokzatos, ősrégi eszköztől, amely mindent eldönthet. Ám a hősök még Luke Skywalker és egy X-szárnyú kötelék támogatása mellett is reménytelenül magukra maradnak a végső csatában. A tét nem kisebb, mint az a hatalom, amely örökre megszabadíthatja a galaxist a zsarnokságtól, vagy megszilárdíthatja a császár sötét uralmát."

Még arra sem emlékszem hogy hogyan sikerült nekik. Ez volt az első olyan könyv ami azután íródott hogy a Disney megvette a Star Warst cakkumpúder George Lucastól.És miután kikukázták az egész Expanded Universet. Amiért nagyon haragszom rá, mert nagyon sok olyan történetet dobtak így el, amit szerettem, például a Han Solo eredettörténetét feldolgozó műveket (az A.C. Crispin által jegyzett Han solo trilógia: Az éden pokla, A Hutt játszma és A lázadás hajnala; valamint a Brian Daley féle trilógia - amit szerettem, de teljesen különválasztható a Birodalom területén játszódó dolgoktól: Han Solo hadjárata, Han Solo bosszúja és Han Solo küldetése).Azóta sem olvastam egy könyvet sem az újak közül, mivel ez egy picit elvette a kedvem. Plusz sok minden mást olvastam helyettük. Az új képregényeket beszereztem, ha egyszer eljutok oda elolvasom őket, és talán még írok is róluk.

De vissza a tárgyhoz: leginkább Han karaktere változott sokat a régi könyvekhez képest. Régen először lőtt (főleg a fiatalságát taglaló művekben, aztán kérdezett. Ehelyett az új Han Solo aki többet töpreng, kevesebbet lő. A régi BrianDaley trilógiában megtudjuk miért lőtt először Han az ominózus jelenetben - a jelenetben, amit aztán jól átírtak hogy kevésbbé tűnjön Solo morálisan megkérdőjelezhető indíttatásokkal rendelkező karakternek. Megtudjuk azt, hogy folyton folyvást az életéért küzdött, hogy mit kellett kiáálnia mire saját "vállalkozása" lehetett.Hogy a lázadásban is csalódott már mielőtt találkozott Lukekkal és Obi Wannal. Most pedig morfondírozik.

Sajnos az új könyv Solo karakterén kívül sem teljesít jól, sokszor megkérdőjelezhető a többi szereplő döntéseinek logikája. Ez sokakat nem zavar, de engem sokszor kizökkent az olvasásból. A másik problémám hogy egyszerűen nem éreztem élőnek a világot. Az újonnan megismert bolygók nem hagytak bennem mély nyomot, nem úgy mint mikor először olvastam Nar Shaddaaról vagy Nal Huttáról.

Csalódott vagyok-e a könyvvel kapcsolatban? Egy picit. Hiszen nem vártam nagy csodát, és azzal azért tisztában vagyok hogy ezek a könyvek ponyvák. Mégis meg lehetne ezeket írni úgy hogy emlékezetesek legyenek. Sajnos ez egy töltelék könyv lett, nem tárgyal a világ történetéből nevezetes eseményeket, de ennyire közpszerűnek lennie talán mégsem kellett volna.

Egy újraolvasást megejtek majd mindenképp, hiszen rájöttem hogy alig emlékszem valamire, hátha felér akkor a többi SW könyv mellé. De így 6/10.

A következő bejegyzés a lista 5. pontjáról fog szólni. Ami szintén egy csalódás volt számomra.