No, mint ahogy azt tegnap megígértem, a mai könyvet dicsérni fogom :).
Némi előtörténet: a könyvet amikor elkezdtem olvasni, még lövésem se volt róla, hogy egy ilyen olvasási kihívásban fogok részt venni, és hogy be kell majd passzintanom valamilyen kategóriába. Ha tematikusan olvastam volna már akkor, tavaly januárban, akkor lehet nem ezt a könyvet veszem elő. Ráadásul ez a könyv nem is felelt meg a kihíváshoz saját szabályként hozzábiggyesztett "még sosem olvastam, de mindig is szerettem volna" irányelvnek. Ezt a könyvet már korábban kétszer is olvastam, igaz, nem ilyen formában. Node mi volt ez a könyv?
John Ronald Reuel Tolkientől A Hobbit volt ez a könyv, pontosabban a fenti Európa kiadós kiadás. Hogy ez miért érdekes? Talán sokan tudjátok hogy A Hobbit a A Gyűrűk Ura előzménye több tekintetben is: egyrészt a cselekménye is a híres trilógia előtt játszódik, sok szereplő jelenik meg mind a két műben, másrészt maga a mű is előbb született meg, és az eredetileg gyerekmesének szánt regény sikere után kezdett bele Tolkien a monumentális trilógiájába. És miközben ez megszületett hozzáigazítgatta a Hobbitot fő művéhez. Viszont a Hobbit első magyar fordítása igen sok mindenben eltér a Gyűrűk Ura fordításától, terminológiájában és hangvételében is más (a címe is megváltozott: A Babó), és meg kell vallanom, én sose találtam annyira jónak Szobotka Tibor fordítását, így nagyon kíváncsi voltam az új fordításra (a különböző fordítási verziókról és ezek különbségeiről a könyv wikipédia oldalán olvashattok bővebben. Nekem egyébként 4 verzióban van meg a Hobbit - más könyvem nincs is ami ennyiszer lenne meg (ami hirtelen eszembe jut az az 1984 és Az állatfarm - előbbiből van magyar és angol kiadásom, utóbbiból pedig a rendes könyv mellett van egy képeskönyvem, valamint Douglas Adams Galaxis Útikalauz Stopposoknak című regénye van meg 3 verzióban, ebből az egyik német nyelven van) - és tervezem hogy idén elolvasom a szövegkritikai kiadást, melyet ajándékba kaptam pár éve.
Az új fordítás olvasásának nagy elánnal vágtam neki, és gyorsan, pár nap alatt a végére is értem. Még az újdonság érzése is megvolt - hála a fordításbeli különbségeknek. Persze a cselekmény nem volt meglepetés :) . Apropó cselekmény: nagyon sokan bántják a Gyűrűk Ura könyveket és filmeket, vagy éppen a A Hobbitot magát is, hogy nem történik bennük semmi, csak mennek és mennek a szereplők. Nem tisztem megvédeni ezeket a műveket, de annyit megjegyeznék, hogy sokkal kevesebb történéssel is lehet érdekes könyvet színdarabot vagy filmet írni. Persze ízlése válogatja - de ilyen vitákba fölösleges belemenni. Valaki szeret 50 oldalon keresztül olvasni egy sosem létezett (jó, van egy kihalt faj aminek ezt a nevet adták nem hivatalosan, és a zseniálisan rossz Asylum pictures piacra is dobott az első Peter jackson féle Hobbittal egy időben egy khm Hobbitokról szóló filmet amiben a kultikus Christopher Judge is játszik) faj szokásairól, életviteléről és en bloc társadalmáról szóló leíró részt - még mielőtt egyáltalán elkezdődne a cselekmény - van aki pedig nagyon nem.
A mű summás története (annak aki nem olvasta és még a filmet sem látta - vigyázat SPOILERes :) ) annyi, hogy Zsákos Bilbót kiszemeli Gandalf, a mágus, hogy útitársa legyen neki és 13 törpnek, akik a Végzet hegyéhez indulnak, hogy visszaszerezzék ősi otthonuk, amit Smaug, a gonosz sárkány elfoglalt, kiűzve onnan Erebor törpjeit. A törpök királya Tölgypajzsos Thorin, aki az expedíció vezére is. A törpök végül kalandos útjuk után - mely során találkoznak tündékkel, orkokkal, alakváltókkal, óriás sasokkal és más legenda- és mesebeli lényekkel - visszafoglalják a törpék hegy alatti városát, a sárkány elpusztul, de a kincs iránti vágy a végén egymásnak ugrasztja az egyébként ha nem is baráti, de szövetséges népeket, és a helyzet egy hatalmas csatában csúcsosodik ki.
Számomra nem kérdés hogy alapmű a könyv - adnék is rá egy kilencest - mindenkinek tudom ajánlani, mivel a Gyűrűk Urával együtt stílusteremtő regények, nélkülük nem tudnánk modern fantasyről beszélni, rengetegen merítenek még ma is Tolkien műveiből, és elég csak arra gondolni, hogy hat sikeres filmet tudtak csinálni belőlük. De abba most inkább nem mennék bele hogy jó megoldás volt-e trilógiára duzzasztani az amúgy nem túl hosszú Hobbitot, és olyan karaktereket szerepeltetni benne, akik magában a könyvben maximum említés szinten szerepelnek - vagy még úgy se- mint fő karakterek. Bennem is van egy kis ellenérzés ezzel kapcsolatban, el tudnék képzelni egy ennél visszafogottabb feldolgozást is. Ami viszont érdekes volt, hogy a könyv elolvasása előtt láttam a Hobbit filmeket, és nagyon sok dialógus egy az egyben a könyvből van idézve, és igencsak tetszett amikor ezeket olvasva felismertem a filmből. Létezik egyébként egy úgynevezett "Tolkien edit" a Hobbit filmekből, ahol kivágtak mindent, ami nem könyvhű. De erről a filmről majd talán akkor tudok nyilatkozni, ha megtekintettem.
Hogy kinek ajánlanám? Mindenkinek aki szereti a fantasyt, a gyerekkönyveket - mivel végül is ez egy mese, és úgy is van megírva - vagy aki szeretné tudni, hogy hogyan is vált toposszá sok minden ami most a fantasy könyveket és világokat jellemzi. Illetve azoknak is bátran ajánlom akik látták vagy olvasták A Gyűrűk Urát és szeretnék tudni az előzményeket.
A következő pont érdekessége az, hogy ez volt az utolsó könyv amit az évben olvastam, és már az év elején tudtam hogy milyen univerzumból fogok olvasni, csak azt nem hogy pontosan mit.
