No, laza két hónap után ismét írok ide...

Hihetetlen, de kb. ez az első nap amikor ide tudok ülni a gép elé foglalkozni dolgokkal. Igazából most is fontos dolgoktól vonom el az időt, de már muszáj volt írni a könyvekről amiket 2015-ben olvastam.

Néhány dolog elöljáróban:
- Mivel sajnos pontosan nem tudom hogy milyen sorrendben olvastam a könyveket, így nem tudom kronológiailag pontokba szedni a könyveket, ahol emlékszem mikor olvastam, feltüntetem
- A könyvekről tervezek némi háttérinfót közölni, de a hangsúly nem ezen lesz - leginkább szubjektív értékelésemet (ki vagyok én hogy kritikának hívjam azt amit leírok :) ) fogom elmondani
- Lesz ajánlom-e és ha igen kinek szekció is
- Szívesen veszem ha ajánlotok hasonló műveket, illetve ha megosztjátok velem amit gondoltok

Vágjunk is bele!

Az első pont a listán "1. 2015-ben elolvastam egy könyvet, ami több mint ötszáz oldal."

Igazából mondhatni kitoltam magammal, olyan szempontból hogy ha "okosan" csináltam volna ezt az egész olvasósdit, akkor olyan műveket válogattam volna össze, ami kisebb terjedelmű, vagy legalábbis könnyen olvasható. Ehelyett próbáltam olyan könyveket olvasni, amiket már egyszer megvettem, és régóta porosodnak a polcomon, vagy épp tervbe vettem hogy elolvasom őket egyszer. Így jó sok könyvet be tudtam volna rakni ebbe a kategóriába. De amit konkrétan ehhez a ponthoz olvastam, az a Én, Charlotte Simmons volt Tom Wolfe-tól. A könyvet még korábban a Líra Könyvhálózat Récsei centerben lévő korábbi boltjában vettem jóárasítva, mivel az író más könyvét olvastam már korábban (Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal - leginkább azoknak érdemes elolvasni akik kíváncsiak olyan szubkultúrákra mint Kustom Kulture, a NASCAR előzményeire (moonshinerek, alkoholcsempészek), vagy éppen arra hogy milyen impressziói voltak Wolfenak a korabeli Amerikáról (sajnos a fordítás helyenként khm idejétmúlt, arról tanúskodik hogy a fordítónak nem sok rálátása volt az akkori életre odaát, érdemes angolul olvasni inkább)) és az a témaválasztás és a forma miatt tetszett.

A Charlotte Simmons egy amolyan coming of age könyv, egy fiatal lány kiszabadul egy poros kisvárosból, ahol az élet is poros. Ő a településről az első aki egy neves egyetemre bekerül, és ahogy az ilyen könyvekben/filmekben lenni szokott, rádöbben, hogy az egyetemi élet nem olyan mint ahogyan azt elképzelte. Az egyetem nem feltétlenül a tudás fellegvára - legalábbis a legnagyobb sikert nem biztos hogy tanulással lehet elérni - és egyáltalán nem tiszta hely. Meg kell értenie hogy milyen archetípusok vannak az egyetemisták között, és hogy milyen szabályok szerint élnek a diákok.

Persze nem csak Charlotte változik meg a cselekmény folyamán, hanem szinte mindenki akivel kapcsolatba lép, és ez ad egy ívet a könyvnek. A fiúk az ő kegyeiért harcolnak, és így vagy úgy mindannyiuk életét megváltoztatja. Közben ahogy Charlotte rácsodálkozik az életre az egyetemen és a különböző csoportokra úgy nyerünk mi is bepillantást egy tipikus egyetem tipikus hétköznapjaiba: sportolók, baloldali aktivisták, fraternityk. Hogy mennyire pontos a kép amit elénk tár a szerző, azt én nem tudom megítélni, lévén nem jártam még egy amerikai egyetemre sem eddig, de számomra érdekes volt a könyv. Kicsit hosszú talán, és ahogy olvastam véleményeket a műről, kicsit összecsapott volt a vége, de egynek elment. Megbánni nem bántam meg hogy elolvastam.

Ha egy tízes skálán kéne értékelnem olyan 6,5-et kapna, mivel ugyan bizonyos szempontból érdekes, de annyira tipikus, végig toposzok mentén halad (buta de kitörni akaró sportoló, vidéki kislány rácsodálkozik a nagyvilágra, teszetosza de nagyravágyó baloldali értelmiségi), és az hogy a cselekményt generáló eszköz a főszereplő számomra idegesítő.

Ajánlanám azoknak akik szeretik a tinikomédiákat (nem sokkal bonyolultabb a cselekmény), és azoknak akik nem tudnak sokat az amerikai elit egyetemekről. És azoknak akik szoktak azon gondolkodni, hogy az amerikai major league (NFL, NBL, NBA) sportokban szereplő tömérdek sportoló hogyan tudott egyetemet végezni :).

Ui.: Lesz a listán a későbbiekben egy másik Tom Wolfe könyv, ami jobban tetszett, és amit bátrabban tudok ajánlani bárkinek.